Menjünk-e, ha hív a felszámoló?

A felszámolási eljárás elrendelését követő 75 napon belül a felszámoló köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket választmány megalakítása céljából összehívni.

Amikor egy ilyen meghívót kézhez kap a hitelező, joggal merül fel benne a kérdés, hogy el kell-e mennie, van-e értelme ezért akár több száz kilométert utazni, és vajon, hogy álljon hozzá az egész kérdéshez.

Maga a választmány az összes hitelező legalább harmada által (akik együttesen rendelkeznek a követelések legalább harmadával) megválasztott, 3-7 főből álló „testület”, amely összekötőként működik a felszámoló és a hitelezők, adott esetben a hitelezők és a bíróság között.

A felszámoló által összehívott gyűlésen tehát azt kell először felmérni, hogy a hitelezők legalább harmada kíván-e választmányt létrehozni, és amennyiben igen, akkor kik kerüljenek a választmányba. A választmány tagjai közül elnök választható, fontos, hogy az elnököt nem a választmány tagjai, hanem a választmányt létrehozó hitelezők választják meg. A választmány működését az azt működtető hitelezők határozhatják meg, a költségvetésről, a működés finanszírozásáról, a képviseleti jogosultságról, stb. mind rendelkezni szükséges. Fontos, hogy választmány később is alakulhat, ahhoz szabadon lehet csatlakozni és kilépni, azonban a részvételi arányt mindenkor biztosítani kell.

Ha megalakult a választmány, azt be kell jelenteni a bíróságnak, a felszámolónak és az adósnak.

Amikor egy ügyfelünk megkérdezi, hogy mit kell tennie a hitelezői választmány alakítására összehívott gyűlésen, jellemzően viccesen azt tanácsoljuk neki, hogy nagyon vigyázzon arra, nehogy választmányi tag, vagy esetleg elnök legyen belőle. Ennek az az oka, hogy a választmány sokféle jogosítvánnyal rendelkezik, így képes kontrollt gyakorolni a felszámoló felett, több információhoz jut az eljárásról, mint egy választmányon kívül eljáró hitelező, azonban tapasztalataink szerint – különösen bonyolultabb, sok hitelezős eljárásban – a választmányi elnök szinte teljes munkaidőben a hitelezők „problémamegoldójává és -közvetítőjévé” válik. Mivel a választmány az összeköttetés a felszámolóval, akár óránként jöhetnek az újabb hitelezői kérések, hogy mit kérdezzen meg, milyen intézkedést tegyen a választmány, vagy az adott hitelező szerint mit kellene máshogy és jobban csinálni. Amennyiben a felszámoló megfelelő választ ad a feltett kérdésekre, úgy azokat fel kell dolgozni, és a hitelezőkkel megosztani, nem elfogadható válasz esetén a felszámolót tovább kell faggatni.

Tapasztalataink szerint a választmány megalakításának akkor van értelme, ha az adós társaságnak értékelhető vagyona van, és a választmány tagjai nagyobb összegű követeléssel rendelkező hitelezők, akik így kívánják biztosítani követelése kielégítésének minél nagyobb arányát. Ilyen esetekben észszerű döntés a tisztség vállalása, és a gyakran jelentős mennyiségű munka valódi eredményt hozhat.

A teljesség igénye nélkül lássunk néhány fontos jogosítványt, amellyel a választmány élhet:

• az adós vezetője és a felszámoló kérésre 8 napon belül köteles a választmányt tájékoztatni az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,
• a felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő, a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó szerződésekről, szerződések felmondásáról, selejtezésről, és ezekre a választmány észrevételt tehet,
• a felszámoló a választmánynak negyedévente elszámolást és jelentést küld a tevékenységéről, az adós vagyoni és pénzügyi helyzetének alakulásáról és a felszámolási költségekről,
• a felszámoló adós gazdasági tevékenységének folytatásához köteles a választmány hozzájárulását beszerezni.

Látható, hogy információtöbbletet és bizonyos konzultációs jogköröket kap a létrejövő választmány, így jelentősebb felszámolási vagyon, és/vagy a felszámolás alatti továbbműködés esetén segíthet a hitelezők jogai érvényesítésében a választmány, ha elegendő erőforrást (kiemelten időt és pénzt) fordítanak a választmány működtetésére.