Új lehetőség a felszámolás alá került adós vagyonának megszerzésére

Mindazok, akik legalább már eljátszottak annak gondolatával, hogy felszámolás alatt álló társaság vagyonelemeit megvásárolják, ismerhetik ennek eddigi menetét: a felszámoló meghirdeti az elektronikus értékesítési felületen (EÉR) a vagyontárgyakat (egyesével vagy kisebb-nagyobb „csomagokra” bontva), és az érdeklődők ezen az elektronikus felületen licitálhattak, majd végül megkapták azt, vagy azokat a vagyontárgy(ak)at, amelyekre a legmagasabb ajánlatot tették.

2023. április 18-ától új lehetőséget teremtett egy kormányrendelet, melynek lényege, hogy a veszélyhelyzet alatt a felszámoló az adós társaság értékeit, legyen ez ingó vagy ingatlan vagyon, know-how, vagy akár munkaerő, egy újonnan alapított társaságba apportálja, és ezen új cég üzletrészeit értékesítse. A kormányrendelet a korábban az adós által végzett gazdasági tevékenység oly módon való folytatását teszi lehetővé, hogy a tevékenység az eszközökkel együtt egy új Kft-be kerül, amely az adós korábbi terhei nélkül remélhetőleg gazdaságosan tudja már folytatni az adott tevékenységét.

Ilyen új társaságot akár több adós felszámolója közösen is létrehozhat, illetve az adós felszámolója az új társaság létrehozásába bevonhatja az adós többségi tulajdonában álló – adott esetben nem fizetésképtelen – társaságok vagyonát is.

Így a vevő egy akár komplett, már működő, vagy szinte azonnal működőképes egységet szerezhet meg, minden hozzávalóval, ideértve adott esetben akár az ingatlant, berendezéseket, raktárkészletet, sőt, a működéshez szükséges munkaerőt is.

Az értékesítés nem feltétlenül az EÉR felületén történik, hanem - hasonlóan az EÉR előtti időkhöz - a Cégközlönyben közzétett részvételi felhívást követően, jelentkezési biztosíték megfizetésével részvételi jelentkezést nyújthatnak be az érdeklődők, amelyet a felszámoló közjegyző jelenlétében bont fel.

A jelentkezéseket a felszámoló elbírálja, megállapítja, hogy kik nyújtottak be érvényes jelentkezést, innét pedig egy új folyamat kezdődik: az érvényesen jelentkezők a Cégközlönyben közzétételre kerülő ajánlattételi felhívásra ajánlatot tehetnek.

Az ajánlattételi felhívásban meghatározásra kerül minden lényeges tudnivaló: az újonnan létrejött társaság adatain túl az esetleges környezeti terhek, munkavállalók létszáma, ajánlattétel benyújtására vonatkozó követelmények, minimálár stb. Az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlatok felbontása ismét közjegyző előtt történik. Az értékesítési eljárás nyertese a legmagasabb ajánlatot tevő, akivel az üzletrész-átruházási szerződés megkötésre kerül.

Fontos, hogy sem a részvételi jelentkezés, sem az ajánlat nem vonható vissza. Mint ismert, bizonyos tevékenységeket folytató társaságok esetében külföldi befektető csak az illetékes minisztérium jóváhagyása esetén szerezhet tulajdont, így esetükben a felszámoló továbbítja az illetékes minisztérium felé a szükséges adatokat a nemzetbiztonsági előminősítő eljárás lefolytatása érdekében. Amennyiben azonban a befektető a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvény alapján nem, csupán annak veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályairól szóló rendelet alapján minősül külföldi jelentkezőnek, úgy vele szemben az eljárást nem kell lefolytatni.

Az értékesítésig az új társaságot térítésmentesen az adós működteti, és a működtetés költségei is őt terhelik. Az adott esetben akár nagyon költséges tovább-működtetéshez a hitelezői választmány hozzájárulására nincs szükség.

Ha sikeres volt az adós társaság vagyonából, vagyonelemiből létrehozott új gazdasági társaság üzletrészeinek értékesítése, úgy az értékesítésből befolyó vételár a hitelezői igények kielégítésére fordítható. Bár az új társaságba a zálogjoggal terhelt vagyonelemek zálogjoggal terhelten kerülnek, az üzletrészek megszerzője már tehermentes tulajdont birtokló társaságot szerez, a tulajdonszerzés időpontjában az apportált vagyonelemeket terhelő zálogjogok és egyéb terhek megszűnnek. A biztosított hitelezőknek sem kell azonban aggódniuk, a szabályozás lényege itt nem változott, a zálogjogosult hitelezők igénye valamennyi hitelező hitelezői igényét megelőzi.

Az adós nevében eljáró felszámoló által alapított új gazdasági társaság üzletrészeit a bejegyzéstől számított 365 napon belül értékesíteni kell. Ha ez nem történik meg, akkor gyakorlatilag az eredeti állapotot helyre kell állítani: egy egyszerűsített végelszámolással az új társaságot meg kell szűntetni. Látható, hogy egy év leforgása alatt kell a felszámolónak az értékesítés módjáról dönteni, társaságot alapítani, vagyont értékeltetni, részvételi felhívásos, majd ajánlattételi felhívásos eljárást lefolytatni, jelentkezéseket, ajánlatokat értékelni, szerződést kötni, az érdeklődőknek pedig a részvételi felhívást kell tanulmányoznia, a részvételi szándékáról döntést hoznia, majd az ajánlattételi felhívást elemeznie és az ajánlatát kidolgoznia. Ehhez képest a határidők elég szűkösek. Fontos figyelni arra, hogy a jogszabály nem ad lehetőséget késedelem kimentésére, a késedelmes jelentkezés, késedelmes ajánlattétel azonnal kizárja az érdeklődőt az eljárásból.

Jelen cikk megírásakor a jogszabály csupán pár napos, így az alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. A rendelet hatálybalépését követő második napon azonban már meg is jelent a Cégközlönyben az első részvételi felhívás, mégpedig a Dunaferr Zrt. felszámolása kapcsán. A felszámoló tehát a jogszabály tanulmányozása után gyorsan arra a következtetésre jutott, hogy érdemes ezzel az új technikával megkísérelnie a működtethető vagyonelemek értékesítését és sikerült is összeállítania részvételi felhívását. A felhívásra 4.000.000,- euró biztosíték befizetését követően 15 napon belül lehet jelentkezni a mellékletekkel együtt 4442 (!) oldalas részvételi felhívást áttanulmányozó és az új társaság működtetésében ez alapján fantáziát látó érdeklődőknek.

Maga a rendelet illeték- és ÁFA kedvezménnyel is igyekszik vonzóbbá tenni ezt a megoldást, de nem elhanyagolható, hogy alkalmazhatóak az Mt. munkáltató személyében bekövetkező változásra (munkáltatói jogutódlás) vonatkozó szabályai: nem kell a felszámolás alatt elbocsátott, gyakran képzett és speciális tudással bíró munkavállalókat „lepkehálóval” újra összeszedni, új munkaszerződést kitárgyalni velük. A vevő tehát valóban hozzájuthat egy komplett egységhez, úgy, hogy a terhektől, adósságoktól, a veszteségesen, vagy sehogy nem működő „koloncoktól” megszabadul.

Hogy a megvásárolt társaságot a felszámoló által létrehozott formában működteti-e tovább, vagy például beolvasztja egy már meglévő társaságba, csupán a vevő elképzelésein múlik.

A cikk szerzője: Dr. Mayer-Nagy Petra

További hírekért és érdekességekért iratkozz fel hírlevelünkre!