Az Egyesült Királyság és Új-Zéland is figyelemreméltó iránymutatást adtak ki 2023. decemberében a mesterséges intelligencia bíróságokon való alkalmazásának néhány gyakorlati kérdéséről. A német bíróságokon is már régóta téma a mesterséges intelligencia alkalmazása, de a bírósági dolgozókat orientáló iránymutatások még nem születtek, vagy legalábbis nem érhetőek el nyilvánosan.
A témának megfelelően a ChatGPT 4-et kértem meg, hogy néhány idegen nyelvű forrás alapján írjon egy rövid magyar nyelvű összefoglalót a MI bírósági munkában való alkalmazásáról.
A dologban csak annyi nehézség volt, hogy a pdf fájlokat először a ChatGPT számára emészthető word dokumentummá kellett alakítanom.
Íme az eredmény, amiben semmit nem változtattam:
„Bevezetés
A mesterséges intelligencia (AI) forradalmi változásokat hoz a jogi szektorban, különösen a bírósági munkában. Az AI képes automatizálni és optimalizálni a jogi dokumentumok elemzését, a precedensek kutatását és az ítéleti előrejelzéseket, ezáltal növelve a hatékonyságot és csökkentve az emberi tévedés lehetőségét.
Az AI alkalmazásai a bírósági munkában
Az AI lehetőséget biztosít a jogi szakembereknek, hogy gyorsabban és pontosabban végezzék el a szükséges kutatásokat és elemzéseket. Az AI segítségével a bíróságok képesek lehetnek nagy adatmennyiségek feldolgozására, így javítva a jogi folyamatok átláthatóságát és méltányosságát. Az AI alkalmazásai között szerepelnek a peres iratok elemzése, a jogi precedensek automatizált kutatása és az ítéletek kimenetelének előrejelzése.
Szabályozási keretek és iránymutatások
A technológia fejlődésével párhuzamosan szükségessé vált a szabályozási keretek és iránymutatások meghatározása. Egyes országok, mint az Egyesült Királyság és Új-Zéland, már kiadtak hivatalos útmutatásokat az AI használatára a bíróságokon. Ezek az irányelvek az adatvédelem, az etikai normák és az elfogultság kiküszöbölésének fontosságát hangsúlyozzák, miközben lehetőséget biztosítanak az AI eszközök felelős használatára a jogi gyakorlatban.
Jövőbeli kilátások és fejlesztési irányok
Ahogy az AI egyre inkább integrálódik a jogi rendszerekbe, a jogi szakembereknek és a bíróságoknak alkalmazkodniuk kell az új technológiai környezethez. Ez magában foglalja az AI technológiák hatékony használatának képzését, az etikai és jogi keretek folyamatos fejlesztését, valamint az átláthatóság és az igazságosság elveinek szigorú betartását.
Következtetés
Az AI alkalmazása a bírósági munkában lehetőséget kínál a jogi folyamatok javítására és az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelésére. A felelős használat, a szabályozási keretek fejlesztése és a jogi szakemberek képzése kulcsfontosságú az AI etikus és hatékony integrációjához a bírósági rendszerekben.”
A ChatGPT által átnézett források a következőek voltak:
https://www.judiciary.uk/wp-content/uploads/2023/12/AI-Judicial-Guidance.pdf
Ezekben a forrásokban természetesen sokkal több konkrét, érdekes és hasznos információ van, mint amit a ChatGPT bele tudott írni a tudatosan rövidnek kért összefoglalóba, ezért az érdeklődőknek melegen ajánlom a tanulmányozásukat.
Update
Bár voltak már a választottbíráskodás területén is ajánlások a modern technikai eszközök alkalmazására, ezek jellemzően a pandémia alatt keletkeztek és inkább a fizikai jelenlét nélküli tárgyalás és tanácskozás, illetve az elektronikus ügy-adminisztráció különböző kérdéseivel foglalkoztak (pl. a CIARb 2021-es Guideline on the Use of Technology in International Arbitration ajánlása).
A gyakorlatban ma már a mesterséges intelligencia példátlan segítséget nyújt az ügyvédeknek és a választottbíráknak az ügyek feldolgozása és a döntések előkészítése során. Ennek keretében mindenki a saját lehetőségei és belső iránytűje szerint döntötte el, hogy milyen kérdésben és milyen mértékben veszi igénybe a mesterséges intelligencia segítségét. (Remélhetőleg azért senki nem íratott ítéletet a Chat GPT-vel!)
Amennyiben megállapítható, első állandó választottbíróságként ki más, mint a Silicon Valley Arbitration & Mediation Center bocsátott ki irányelveket a mesterséges intelligencia választottbírósági eljárásokban való alkalmazására (SVAMC Guidelines on the Use of Artificial Intelligence in Arbitration).
Az SVAMC iránymutatása három fejezetre oszlik: Az első fejezet a választottbíráskodás minden résztvevőjére, a második a felek és a felek képviselői számára és a harmadik fejezet a választottbírákra alkalmazandó iránymutatásokat, bevált és ajánlott gyakorlatot tartalmazza.
A választottbírák számára az iránymutatás hangsúlyozza, hogy a döntéshozatali folyamat egyetlen részét sem szabad a mesterséges intelligenciára bízni, beleértve a tények kiértékelését, a bizonyítékok mérlegelését és a jogértelmezést is. A választottbírák nem támaszkodhatnak a mesterséges intelligencia által generált információkra anélkül, hogy erről a feleket megfelelően tájékoztatnák.
Az ajánlás arra törekszik, hogy az elvi alapokat rögzítse, szem előtt tartva, hogy az elérhető technológia továbbra is gyorsan fejlődik.
Egy másik nagy intézmény, a JAMS pedig külön eljárási szabályzatot és mintaklauzulát jelentetett meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogviták lebonyolítására.
A szabályok azért érdekesek a fejlesztők számára, mert lehetőséget adnak annak megakadályozására, hogy a felek a választottbírósági eljárással visszaéljenek, hogy üzleti titkokat vagy más érzékeny információkat szerezzenek meg a partnereiktől. Erre figyelemmel a hangsúly a titoktartáson van. Ennek egyik eszköze, hogy a különösen szenzitív adatokat a felek meg sem ismerhetik, hanem azokat csak a felek által kölcsönösen elfogadott vagy a választottbíróság, esetleg a bíróság által kijelölt szakértők kapják meg. A szabályzat rendezi az angolszász eljárásokban ismert „attorneys-eyes only” típusú információfelhasználást is.
Ezt a kis aktualizálást nem a mesterséges intelligencia írta
Források:
https://svamc.org/svamc-publishes-guidelines-on-the-use-of-artificial-intelligence-in-arbitration/
https://www.jamsadr.com/rules-clauses/artificial-intelligence-disputes-clause-and-rules
Lajer Ügyvédi Iroda Telefon: 06 1 354-3640 E-mail: titkarsag@lajer.net