Észszerűsödő javadalmazási szabályok?

A javadalmazási szabályok a banki HR osztályok egyik rémálmát jelentik. A javadalmazásra vonatkozó hatályos rendelkezések a gazdasági válságra adott populista válaszok keretében jöttek létre. A jogalkotó azzal próbálta a válságot elszenvedőket megnyugtatni, hogy a kereskedelmi és befektetési bankok válság okozóinak tekintett vezető alkalmazottainak javadalmazását szigorú szabályokhoz kötötte, abból – az egyébként elismerendő – célból, hogy ne legyenek túlzó kockázatvállalásra ösztönözve, illetve a hibás döntések következményeit a prémiumok csökkenésén, vagy eltörlésén keresztül ők is viseljék valamennyire. A deklarált és propagált cél az volt, hogy megakadályozzák a túlzott rizikóvállalást és a rövid távú nyereségvadászatot, ami a pénzügyi válságot előidézte. A korlátozások elsősorban azokra a munkavállalókra vonatkoztak, akik korábban jelentős teljesítményarányos jutalmat kaptak.

A 2014-ben bevezetett szabályozás végletekig leegyszerűsített lényege, hogy az érintett alkalmazottak (ún. „material risk takers”) változó jövedelmét (teljesítményjavadalmazás) a fix jövedelem (alapjavadalmazás) 100%-ában (kivételesen 200 %-ában) korlátozzák és ezt is csak időben elhúzva fizetik ki. A változó jövedelem itt a prémiumokat, ideértve a részvényösztönzőket is magába foglalja, míg a fix jövedelem az alapfizetést, valamint a rendszeres juttatásokat és pótlékokat jelenti.

Ahogy lenni szokott, a jogalkotó átesett a ló másik oldalára. A hatályos javadalmazási szabályrendszer többszintű és olyan komplex, hogy – ha egyáltalán valaki – csak specialisták látják át. A helyzet különösen kezelhetetlen a külföldi anyavállalatok és leányvállalatok viszonylatában, mert az anyabankok a saját felügyeletük elvárásait a más szabályok szerint működni köteles leánybankjaiktól is elvárják. Ebben a körben gyakorlatilag lehetetlen küldetés minden előírásnak megfelelni.

A helyzet perverzitását jól mutatja, hogy a válság előtti szabályozás a banki kockázatvállalásra kevesebb és jobban átlátható rendelkezést tartalmazott, mint amennyit a jelenlegi szabályozás a vezető bankárok és brókerek javadalmazásával kapcsolatban tartalmaz.

A javadalmazási, és más hasonló szükségtelenül megbonyolított adminisztratív szabályozás, valamint rendkívüli jelentésszolgálatok vezettek oda, hogy a pénzügyi közvetítőrendszernek erőforrásokat kellett elvonni az elsődleges (transzmissziós) tevékenységének végzésétől és azokat a szabályozói megfelelés biztosítására fordítani. Feltehetően csak illúzió azt gondolni, hogy ennek a költségeit és hátrányait nem a bankok ügyfeleinek kellett viselnie.

Hogy máshogy is lehet a javadalmazást szabályozni, mutatja, hogy a Brexit után az Egyesült Királyság megszüntette a korábbi rendelkezések egyik kulcselemét.

A Prudential Regulation Authority (PRA) és a Financial Conduct Authority (FCA) a 2023. végén kiadott szabályozásában már nem írja kötelezően elő a fent bemutatott, úgynevezett „bonus cap”-et. A 2024-ben nyújtott teljesítményt a bankok és a befektetési szolgáltatók a Cityben már egy rugalmasabb, testre szabott rendszerben honorálhatják.

A korábbi merev korlátozás eltörlése után is úgy kell kialakítani a jutalmazási struktúrákat, hogy azok tükrözzék a vállalkozás tevékenységének sajátosságait, az ahhoz kapcsolódó prudenciális és viselkedési kockázatokat, valamint az egyes alkalmazottak szerepét és tevékenységeik lehetséges hatását a vállalat kockázati profiljára. Ezen belül azonban a szabályozás kialakítása már flexibilisen történhet.

A bónuszplafon eltörlése lehetőséget teremt például arra, hogy az összjövedelem nagyobb része függjön az egyéni teljesítménytől. A szabályozók közös politikai nyilatkozata azonban hangsúlyozza azt is, hogy az intézményeknek továbbra is gondosan kell mérlegelniük jutalmazási struktúrájukat a jövőben, figyelemmel a felelősségteljes üzleti magatartásra és a kockázatkezelésre. Az önálló gondolkodáshoz szokott angol kereskedelmi és befektetési bankoknak a részletező végrehajtási szabályok hiánya nem fog gondot okozni, és ki fognak tudni alakítani egy méretreszabott, de egyben a szabályozói elvárásoknak is megfelelő javadalmazási politikát.

Az egyszerűbb és rugalmasabb jutalmazási rendszer (még) vonzóbb munkahellyé teheti az Egyesült Királyságot, és segíthet a tehetséges munkaerő vonzásában és megtartásában is.

A cikk szerzője: Dr. Szabadkai Csilla LL.M.

További hírekért és érdekességekért iratkozz fel hírlevelünkre!