A Munka Törvénykönyvének legújabb módosítása I. rész

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Módtv.) 2023. január 1-i hatállyal módosította a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) számos rendelkezését, amely az Mt. legnagyobb jelentőségű módosításának tekinthető az Mt. 2012-es hatályba lépése óta.

A jelen cikksorozat bemutatja a legfontosabb változásokat.

1. A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség

A tájékoztatási kötelezettség határideje lerövidült és tartalma kibővült. Emiatt a korábban használt tájékoztatót át kell dolgoznia a munkáltatóknak.

A munkáltató – a korábban előírt 15 nap helyett - legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót az eddig meghatározott adatokon (napi munkaidő; alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások; munkabérről való elszámolás módja, gyakorisága; munkakörbe tartozó feladatok; szabadság mértéke, számítási módja, kiadása; felmondási idő megállapításának szabályai; kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e a munkáltató; munkáltatói jogkör gyakorlója) kívül az alábbiakról is, feltéve, hogy a felek ezekben a munkafeltételekben a határidő leteltét megelőzően írásban (pl. a munkaszerződésben) nem állapodtak meg:

1. a munkaviszony kezdete, tartama;
2. a munkahely, amely alatt értendő az állandó munkahely, ennek hiányában az adott munkakörben szokásos munkavégzési hely, illetve amennyiben a munkavállaló szabadon dönthet a munkavégzés helyéről, akkor az erről szóló tájékoztatás;
3. a napi munkaidő tartama mellett tájékoztatás a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be (célszerű hétfőtől szombatig megjelölni a hét napjait, akkor is, ha csak hétfőtől péntekig lenne beosztva a munkaidő, arra az eshetőségre, ha esetleg rendkívüli munkaidő elrendelése válna szükségessé); a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja; a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama; a munkáltató tevékenységének sajátos jellege (pl. több műszakos vagy idényjellegű foglalkoztatás);
4. a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, különösen a felmondási idő megállapításának szabályai. Tekintettel arra, hogy az Mt. Indokolása szerint ennek keretében a munkáltató köteles tájékoztatást adni a nyilatkozatokra vonatkozó formai és tartalmi követelményekről, az esetleges munkaügyi jogvita kezdeményezésének határidejéről és az elbocsátással szembeni védelemre irányuló kereset benyújtására rendelkezésre álló határidőről is, célszerűnek tartom a tájékoztatást az Mt. vonatkozó rendelkezéseire (Mt. X. fejezet) való hivatkozással megadni, mert ebben az esetben a szabályok módosulása esetén sem kell újabb tájékoztatást nyújtani.
5. a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama. Ennek keretében tájékoztatni kell a munkavállalót arról, hogy évente hány napot vehet igénybe képzésre, hogy a munkakörében mely képzéseket köteles teljesíteni jogszabály vagy szakmai előírás alapján (pl. tűz- és munkavédelmi oktatás vagy kötelező továbbképzések) illetve, hogy milyen képzéseket, tréningeket szervez a munkáltató, melyeken a munkavállaló választása szerint rész vehet.
6. a hatóság megnevezése, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon minden munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet az állami adóhatóság részére kell a munkáltatónak megfizetnie, az adóhatóságra vonatkozó információkat kell a munkavállalóval közölni.

A fenti kiegészítő tájékoztatást a Módtv. hatálybalépésekor, azaz 2023. január 1-én fennálló munkaviszony esetében a munkáltató akkor köteles csak megadni, ha a munkavállaló ezt 2023. március 31-ig írásban kéri a munkáltatótól. Ebben az esetben a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni a fenti kiegészítő tájékoztatást.

Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség – a munkáltatói jogkör gyakorlójára és a behívás alapján történő munkavégzésre vonatkozó információ kivételével – abban a nem túl gyakori esetben, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

Figyelni kell arra is, hogy amennyiben a tájékoztatás tartalmát képező adatokban vagy a felek lényeges adataiban változás következik be, arról a munkáltatónak legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót, kivéve ha a tájékoztatást a jogszabályi rendelkezésre való utalással adta meg, mert ebben az esetben nem köteles a tájékoztatás nyújtására. Nem szabad tehát akkor sem elfeledkezni az új tájékoztatásról, ha például „csak” a korábbi képzési politikát alakítja át a munkáltató. Egy figyelmetlenségnek ugyanis akár munkaügyi bírság is lehet a következménye.

A további módosításokról a cikksorozat következő részeiben olvashatnak.

A cikk szerzője: Dr. Szabadkai Csilla

További hírekért és érdekességekért iratkozz fel hírlevelünkre!