A Munka Törvénykönyvének legújabb módosítása IV. rész

Dr. Szabadkai Csilla LL.M. 2023.04.13.

A jelen cikksorozat bemutatja a legfontosabb változásokat.

A Munka Törvénykönyvének legújabb módosítása IV. rész

Sorozatunk utolsó részében további három változásra hívom fel a figyelmet.

 

  1. A munkavégzés hiányában történő díjazásra vonatkozó változás
 

Nagyon érdekes eseteket eredményezhet, hogy az Mt. legújabb módosítását követően nem illeti meg díjazás a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót. Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével történhet. Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása esetén azon túl, hogy díjazást nem fizet a munkáltató, felmondani sem köteles a munkaviszonyt, sőt kifejezetten ellenérdekelt ebben, mert felmondás esetén például köteles lenne végkielégítést fizetni. Ezáltal vélhetően patthelyzet alakulhat ki, melyet a munkavállaló felmondása szüntethet meg.

Az egészségi okból alkalmatlanság esete semmiképpen sem tévesztendő össze azzal az esettel, amikor betegszabadságon van a munkavállaló, mivel ebben az esetben a távolléti díj 70 %-a illeti meg.

 

  1. Az egyes jognyilatkozatokra vonatkozó határidő megtartásának módosulása
 

Az Mt. módosításáig akkor kellett megtartottnak tekinteni a határidőt, ha a jognyilatkozatot a lejárat napjának végéig közölték vagy eddig az időpontig megtörtént az egyéb magatartás tanúsítása. Ma már a következő esetekben megtartottnak kell tekinteni a határidőt akkor is, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják


a) a munkáltatónak a munkavállaló munkaszerződés módosítására, illetve a foglalkoztatási feltételek módosítására irányuló kérelmére adott nyilatkozata

 

b) a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata indokolását tartalmazó, a munkavállaló kérelmére kiadott nyilatkozata, valamint

 

c) az azonnali hatályú felmondást tartalmazó nyilatkozat esetében.

 

Az utóbbi változás szerint tehát míg korábban a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást a próbaidő tartama alatt közölni kellett a munkavállalóval, a módosítást követően elegendő, ha a munkáltató a próbaidő utolsó napján postára adja azt. Mivel a munkáltató jognyilatkozatai nem állhatnak ellentétben egymással, a felmondását még kézhez nem vett próbaidős munkavállaló próbaidőt követő munkára jelentkezése esetén a munkavállaló tovább-foglalkoztatása, mint ráutaló magatartással megtett jognyilatkozat a próbaidő eredményes leteltét jelenti akkor is, ha egyébként a felmondást a próbaidő utolsó napján postára adta a munkáltató.

 

  1. Határozott idejű munkaviszony esetén a jogviszony kezdetét és végét is jelenteni kell a NAV-nál
 

Bár nem minősül az Mt. módosításának, de szintén 2023. január elsejétől áll fenn a munkáltatónak azon kötelezettsége, hogy határozott idejű foglalkoztatásnál a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt jelentse be a NAV-nál a biztosítási jogviszony kezdetét és megszűnésének szerződés szerinti időpontját. Amennyiben a jogviszony megszűnésének időpontja módosul vagy a jogviszony határozatlan idejűre változik, akkor ezt is be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Itt is nagy odafigyeléssel kell eljárni, mert a bejelentés elmaradása, sőt már a késedelmes teljesítése is akár azzal a jogkövetkezménnyel járhat, hogy a munkáltató elveszti a megbízható adózói besorolását.

 

A cikk szerzője: Dr. Szabadkai Csilla

 

További hírekért és érdekességekért iratkozz fel hírlevelünkre!

« Vissza

Ez a weboldal az Ön kényelmes böngészésének érdekében cookie-kat használ. Elfogadom További információ